A tokiói meleg élet felfedezése során lapunk életmód és szexbár szakértői egy – legalábbis európai szemmel – szokatlan kettőséggel szembesültek. Bár Japánban a homoszexualitás egy végletekig elhallgatott szubkultúrának számít, a főváros Nyi-csome (Ni-Chome) városrészében egy Disneyland méretű, – ám attól eltérő tematikájú – melegnegyedre bukkantunk.

A hihetetlen kultúrával (és kulturális elkülönüléssel) rendelkező Japán a zsidó-keresztény fejlődésű civilizációktól eltérő utat járt be, talán ennek köszönhetően egészen más elvárásokkal közelít az erkölcs és a moralitás kérdései felé. Kevéssé ismert tény, de a japán családmodellek tradicionálisan nemlétezőként kezelik a melegséget, így sokan inkább heteroszexuális viszonyokra és családalapításra adják a fejüket, mintsem bevállalják a meleg párkapcsolatok pionír újdonságát.

[caption id="attachment_364" align="aligncenter" width="940"] Célzott hirdetés Nyi-csoméban - Fotó: Pink Puli[/caption]

A japán társadalom elképesztően hierarchizált, szinte minden a státuszunkon múlik: attól függően, hogy egy adott helyzetben kivel találkozunk és az illető milyen pozíciót tölt be hozzánk képest, egészen eltérő kifejezéseket és nyelvezetet kell használnunk. Azonban nemcsak szavaink, hanem testtartásunk, mozdulataink is szigorúan a társadalmi rangunkat követik: egy nálunk alacsonyabb státuszú személlyel indokolatlan mértékű udvariasság például saját helyzetünket ronthatja a külvilág szemében. És ez csupán egyetlen, apró szelete a hétköznapi érintkezések bonyolult világának. Ebben a környezetben nem meglepő, ha a hagyományos szokásrendszerben nehezen értelmezhető meleg életforma felvállalása szinte elviselhetetlen terhet ró a japán LMBTQ közösség tagjaira.

Bár a melegek csupán megtűrt tagjai a társadalomnak, Tokió mégis olyan méretű meleg infrastruktúrával rendelkezik, amely nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. A 13 milliós japán fővárosban található ugyanis a világ legsűrűbb koncentrációjú meleg szórakozónegyede, a Nyi-csome, amely a bevásárló- és üzleti negyed közvetlen közelében terül el. A szórakoztatóipari fellegvárnak számító városrészben összesen 402 melegbár, klub, szauna, étterem, love hotel, night klub és masszázsszalon várja a kikapcsolódni vágyókat.

A Pink Puli helyszíni tudósítóinak első útja a külföldi látogatók kedvelt klubjába, a Dragon bárba vezetett. Az unatkozó európai és amerikai vendégekkel tömött melegbárban azonban csak elvétve akadtak helyiek. Utóbbiak is inkább a turisták szórakoztatására utazó bérelhető szakmunkásnak tűntek. Később a valamivel nívósabb Advocates Bár pultjánál visszafogott japán fiatalok társaságában igyekeztünk tájjellegű söröktől lerészegedni.

[caption id="attachment_363" align="aligncenter" width="940"] Dragon Bar: külföldiekre utaznak - Fotó: Pink Puli[/caption]

A szórakozóhelyek többsége azonban külsőségeit és szolgáltatási skáláját tekintve a világ bármely pontján lehetett volna. A helyi buliélet különlegességét leginkább az jelenti, hogy a partik többsége irracionálisan korán kezdődik, majd ugyanilyen hamar, nagyjából éjfél körül be is fejeződik. A szolid éjszakai életet a japánok legendás fegyelmezettsége mellett a helyi tömegközlekedés sajátosságai is magyarázzák. A tokiói metró ugyanis nagyjából éjfél körül leáll, onnantól kezdve pedig a nehézkessé válik a hazajutás. Annak ellenére, hogy az európai látogató viszonylag egzotikus jelenségnek számít az ázsiai fiúk tengerében, a tokiói meleg élet megismerése inkább szociológiai érdekesség, mint féktelen szórakozás.