Svájcból indult, mára szinte mindenhol megtartják. Valamennyi országban hangsúlyozzák: társadalmilag és intézményesen is foglalkozni kell a problémával, hiszen a csata nem ért véget. A Nemzetközi AIDS világnap nem emléknap, mivel a vírus nem csak egy rossz emlék, nem ünnepnap, hiszen a fertőzöttek számra évről évre nő és nem is egy, a homoszexuális társadalomhoz kapcsolódó rendezvénysorozat, hiszen a HIV és az AIDS mindenkit fenyeget.

A kezdetek

Éppen utóbbi indok miatt kapott a Nemzetközi AIDS világnap számos kritikát a kezdetekben, hiszen az első kampányok még leginkább a gyerekek és a fiatalok megvédésére koncentráltak, holott a HIV már akkor is minden korosztályt érintett, nemtől és nemi orientációtól függetlenül. A nap megtartásának gondolata még 1987-ben merült fel James W. Bunnban és Thimas Netterben, a WHO AIDS-programjának két fő felelősében. Ezzel az ötlettel fel is keresték az UNAIDS – egy egész Földet átfogó megelőz program – igazgatóját, Dr. Jonathan Mannt, akinek javaslatára végül 1988. december 1-jére tűzték ki az első Nemzetközi AIDS világnapot. Hogy miért pont erre a dátumra? A magyarázat meglepő lehet: Dr. Mann úgy vélte, hogy 1988-ban a nyugati média eddigre heveri ki az elnökválasztásokat és még nem lesz annyira elfoglalva a karácsonnyal sem, vagyis kellő figyelmet tud majd szentelni a programoknak.

Az AIDS világnap a WHO nyolcadik globális egészségügyi kampánya, amely jól mutatja azt a sajnálatos tényt, hogy bár az elmúlt évtizedek alatt az emberiség már-már hozzászokott a HIV-vírus és az AIDS jelenségéhez, valójában máig a világ egyik legnagyobb egészségügyi problémájának számít. 1981 között 36 millió áldozatot követelt az AIDS, 35,3 millió ember vált HIV-fertőzötté és napjainkban is évente 2 millió ember halála kapcsolható hozzá – ebből 270 ezer gyermekkorú.

Romló helyzet Magyarországon és a világon

A HIV-vírus és az AIDS betegség terjedésének mérséklését az emberek tudatlansága és könnyelműsége sem segíti elő. A HIV-vírusról sokszor gondolkodnak úgy, hogy csak a homoszexuálisokat és az intravénás drogfogyasztókat érinti, holott valójában mindenki veszélyben van. Sajnos Magyarországon is, méghozzá s egyre növekvő mértékben.

Szintén akadályozó tényező a felelősség áthárítása is. A „ha rám nem vigyáztak én miért vigyázzak?”gondolata, a szűréstől való félelem, illetve az a téves hozzáállás, hogy nem érdemes aggódni, mert a HIV ma már kezelhető, mind-mind ahhoz vezetnek, hogy mára szinte a HIV járványszerű elterjedéséről beszélhetünk Magyarországon. Míg 2009-ben 140 fertőzöttet regisztráltak, ez a szám 2013-ra már 240-re nőtt, idén az első két negyedévben pedig már 142 ember vált fertőzötté. És adatunk csupán azokról lehet, akik elmentek szűrésre. Dr. Szlávik János infektológus, a Szent László kórház főorvosa a Metropol számára adott nyilatkozatában a valós fertőzöttek számát 4-5 ezer főre becsülte.

A védekezés hiánya komoly baj és egyre általánosabb

Szlávik az idézett cikkben azt is kiemeli, hogy a terjedés egyik oka egészen egyszerűen a védekezés semmibe vétele. Nagyon sok új fertőzött 18-25 éves. Az USA-hoz és Kanadához hasonlóan Magyarországra is az a jellemző, hogy a HIV-fertőzöttek számával párhuzamosan alakul a más nemi betegségek jelentkezésének növekedése. Ez pedig egyértelműen a védekezés hiányát jelzi. A fertőzöttek számának emelkedése hasonló Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában is, ellentétben például az Európai Unió nyugati országaival. Ukrajnában és Oroszországban már általános járványként beszélnek a HIV-ről, ráadásul ezekben az országokban már a heteroszexuálisok köreiben jellemzőbb a betegség terjedése.

De mi lehet még a valódi probléma az emberi felelőtlenségen kívül?

Bagyinszky Ferenc , Társaság a Szabadságjogokért munkatársa nyilatkozata szerint a felvilágosító kampányok és a célzott szűrőprogramok hiánya szintén óriási problémát jelent, míg Szlávik szerint kevés a szűrőállomások száma is, illetve problémás, hogy az eredményre két hetet kell várni – igaz, ennek az időintervallumnak a lerövidítésére már több lehetőség is akad. Sok helyen egy napra (Országos Epidemiológiai Központ) vagy akár egy órára is (például Szent László Kórház) csökkenthető a várakozás, persze ezekért a szolgáltatásokért sokszor fizetni is kell. Utóbbi intézményben gyorsteszt programot is indítottak, ahol 10-15 perc alatt készül el az eredmény . HIV-tesztet mellesleg egyszerű bőrgyógyászati szakrendelésen is végeznek, gyakran külön kérés nélkül is.

Dr. Szlávik János az Origónak elárulta, hogy Magyarországon feltehetően sokat segítene az is, ha az emberek hozzáférhetnének olyan gyorstesztekhez, amelyet otthonukban is elvégezhetnek. Mindezzel elkerülhetővé válna a félelem, amelyet sokakban a rendelő vagy a szűrőközpont kivált.

Bár a fertőzöttek száma folyamatosan nő, a szűrések száma e tendenciát nem követi.

Az ápolás Magyarországon javult, ám ettől nem szabad megnyugodni

A TASZ-nak köszönhetően július elseje óta Debrecenben, Miskolcon és Pécsett is létesültek HIV-re szakosodott infektológiai osztályok. Szlávik a Metropolnak adott nyilatkozata szerint Magyarországon egy időben kiszűrt HIV-fertőzött körülbelül 50 évet élhet a betegséggel megfelelő kezelés mellett, az esetek 99%-ban pedig a gyógyszert szedők nem is tudnak fertőzni.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy bár a HIV mára kezelhető, sajnos továbbra is gyógyíthatatlan. Ha későn fedezik fel, a fertőzöttek esélyei rosszabbak, az AIDS-stádiumban lévőkről nem is beszélve. Mivel a HIV-nek nincsenek tünetei, a megelőzés és a szűrés a biztos út. Éppen ezért fontos, hogy merjünk beszélni a HIV-ről, akár baráti társaságban, akár egy szakorvossal. Nincsen hülye kérdés, csak magunkba fojtott probléma…

Bár a magyaroknak – és valójában az egész világnak – több mint 30 év után is az lenne az egyik legfőbb feladata, hogy merjen beszélni a HIV-ről és eljárni szűrésekre, a tudósok és kutatók újabb és újabb célokat tűznek ki maguk elé. Napjainkra elérhetővé vált, hogy a vírushordozó személy ne legyen fertőző, és az egy köbmilliliter vérben lévő több millió HIV-vírus számát húsz alá szorítsák, ám a jövőben mindezt szeretnék kevésbé toxikus gyógyszerekkel megoldani.

Dr. Nagy Károly az Origónak nyilatkozva kiemelte a HIV-ellenes vakcinák kifejlesztésének fontosságát is. Ebben sokat segíthet egy márciusi felfedezés: egy dél-afrikai nő vérében olyan semlegesítő antitesteket találtak, amely képes volt elpusztítani a HIV különböző változatának a kórokozóit. Eddig egy vakcina csak egy bizonyos régióban volt hatásos, az új vakcina viszont a HIV-1 legtöbb változatát ki tudná iktatni.

Kezelhető, de gyógyíthatatlan

Bár a HIV és az AIDS elleni küzdelemnek tudományos szempontból biztató eredményei vannak, továbbra is egy olyan gyógyíthatatlan betegségről beszélünk, amely még megfelelő kezeléssel is komoly hatással bír a páciens életére. Bár egyre gyakrabban kapunk pozitív híreket az AIDS kutatással kapcsolatban, azzal is szembe kell néznünk, hogy biztos megoldás továbbra sincs, sokan pedig védekezés nélkül élnek szexuális életet, veszély esetén nem mennek el szűrésre, a fertőzöttek egy része nem veszi tudomásul állapotát.

Mindezek fényében vajon mit tehetünk az AIDS világnapon? Elsősorban védekezzünk és járjunk el szűrésre. Ami pedig legalább ennyire fontos: kezdjünk el beszélni róla.